Ismét elmúlt egy negyedév. A július 31-én, a nyári műkereskedelmi holtszezon kellős közepén 9. alkalommal megrendezett Műgyűjtők Éjszakája kellemes izgalmat jelentett az újdonságokra éhes közönség számára. A Falk Miksa utca és környékének a rendezvényen résztvevő galériái mind igyekeztek előrukkolni valami rendkívüli attrakcióval. Ennek során a befutottság és elismertség különböző stádiumában levő művek és művészek kaptak különleges figyelmet. Egyfelől például az Erdész és Makláry Galéria Bálint Endre műveinek lélegzetelállító kollekciójával lepte meg a nézőket, másfelől pedig a Memoart Galéria kiállításán egy fiatal olasz szobrászművésznő, Sara Berti mutatkozhatott be hazánkban.

Beszámolónk első részében Takács Szilvia és Körösényi Tamás: Sublót Szobrokcímű kiállítását mutatjuk be.

Pintér Sonja Kortárs Galéria 2008. július 31-szeptember 6.

Tanítvány és mestere, vagyis Takács Szilvia és Körösényi Tamás Sublót Szobrok című közös kiállítása nyílt meg (és szeptember 6-ig látható) a Pintér Sonja Kortárs Galériában. Műtárgyak szerencsés találkozásának lehet itt tanúja a közönség. A kiállítás a címe megegyezik Körösényi Tamás most kiállított, számozással jelzett, kilencdarabos sorozatának címével. Takács Szilvia munkáinak elnevezései pedig elvileg nem mutatnak túl azon, amit ábrázolnak, tehát például az Ágynemű ágyneműt, a Bugyik bugyikat, a Ruhakupac ruhakupacot (stb) örökít meg. A műtárgyak elrendezésének koncepciója az volt, hogy a két szobrászművész munkáit a galéria antik részének bútorkollekciója közül válogatott darabokon: komódokon, sublótokon, asztalkákon és szekretereken mutatták be. 

Takács Szilvia megtévesztésig valósághű, ruhadarabokat és ágyneműt formázó gipszszobrai (180-420 eFt közötti áron), Körösényi Tamás acrylstal-vas technikával készült, görbülő, időnként hengerré csavarodó síkjai (240-500 eFt) mint használati tárgyak illetve lakásdíszek, láthatók rajtuk. E szobrok mérete, arányaik és elrendezésük, nem utolsó sorban az előbbieknek személyessége, időnként intimitása, az utóbbiaknak pedig a hagyományos, sötét tónusú bútorszínek közül élénk színeikkel való kiragyogása révén azt a hatást keltik, hogy a műveket éppen ebbe a környezetbe álmodták alkotóik. A látogatónak kedve támad felvenni a fiókból éppen előszedett ruhákat, vagy úgy nézni Körösényi Tamás sublótszobraira, ahogyan megszokott tárgyaira pillant időnként otthon. Szellemes ötletnek tűnik az is, hogy az említett bútorok – mint szobortalapzatok – változatos, nem mindig a legjobb állapotú darabok: a restaurálásra szoruló kis szekrénytől kezdve (60 eFt) a ragyogó karban levő 1820-as, dióborítású biedermeyer írókomódig (690 eFt).
Tasnády Attila