A Zalai Hírlapban egy érdekes beszélgetés jelent meg a művek árairól. Mi mennyi és miért annyi?
Ki mondja meg mi egy műnek az ára? Vajon a műtárgypiac minek az alapján áraz?
Íme egy rövid ízelítő az írásból: Van néhány galéria már idehaza is, de a mecenatúra, főleg vidéken gyerekcipőben jár, úgyhogy mi úgy vagyunk, mint a görög mitológiában Héphaisztosz, az istenek kovácsa, akit Héra ledobott az Olymposzról, mégis az ő felesége lett Aphrodithé, a legszebb asszony - mondja Burkus József festőművész, aki bejárta a világot, jelenleg Nagykanizsán él. A minap a Pannon Tükör című kulturális folyóirat műhelybeszélgetésén jártunk, itt hoztuk szóba a témát: mennyit is lehet kérni a festményekért manapság.
" Kiállításról kiállításra járunk, csodáljuk az alkotásokat, de az árukat többnyire még mindig szemérmesen kezeljük. Műről és a vevőhöz vezető útjáról váltottunk szót az érintettekkel.
Mi határozza meg az értéket? - kérdezett vissza a lap képzőművészeti rovatának szerkesztője, dr. Kostyál László, a Göcseji Múzeum művészettörténésze. Aki megszólítottnak érezhette magát, ugyanis a festőművész nem kevesebbet állított, minthogy a galériák hiánya mellett a szakértők is felkészületlenek, ha tűélesen kéne megmondani, mi a jó.
Ha én azt mondom, kérek egy képért 500 ezret, te meg csak 5 ezer adnál érte, melyik árfolyam fog győzni? - utalt a piac mindenhatóságára a műértő muzeológus. - Nem a a művészek változnak, a piac dönt és határozza meg az értéket. A piac pedig mi vagyunk, mi változunk."
Az eredeti cikket itt olvashatod, kattints ide.
